A(z) 'blog' témához tartozó bejegyzések

Bloghegesztés 2. rész – Layout

2013.11.09. | kategória: blog webdev

A cikk első részében a WordPress-től eltávolodásról, és a visszatérésről írtam, ezúttal a felfrissített layoutról írok pár gondolatot.

Az előző layout kvázi ugyanígy nézett ki, annyi különbséggel, hogy a szélességeket anno az eredeti témában beállított értékeken hagytam, és a lábléc kihasználatlan volt. Most viszont egy kicsit továbbgondoltam a kérdést. Első körben még a reszponzív oldal is felmerült bennem, de rájöttem, hogy baromira nincs rá szükségem. Egyrészt kevés vagyok hozzá kódolás oldalról, másrészt az új méret reszponzivitás nélkül is teljes élményt nyújt iPaden, fekvő módban (álló módban ki a rák használja egyátalán a tabletjét?).

A blog tehát egy 960 px széles bodyban terül el: 700-as kontent, 30 px szünet, 200-as oldalsáv, kétoldalt pedig 15 px margó. Ez a méret pont jó az 1024×768-as felbontásra, ami a 2013-as felmérések szerint még mindig az egyik legnépszerűbb. Az iPad mini is ezzel operál, és valójában a retina iPad is erre van optimalizálva, csak dupla pixelsűrűséggel.

Aki okostelefonon nézi az oldalt, annak sincs túl nagy gondja az olvasással. iPhoneon például 1.) a sidebar mérete csökken, míg a kontent egész jól olvasható marad, 2.) jól célzott dupla pattintással gyönyörűen ki lehet nagyítani teljes kijelző szélességre a kontentet, vagy az oldalsávot. Na, emiatt nem kínlódok még 5 napig a reszponzív kódhegesztéssel. Lassabb is tőle az oldal, dizájn szempontjából nem látom sok értelmét, plusz én is csak őszülök. Jó, ha az olvasóim 1%-a nézi telefonról az oldalt, aki pedig ennél nagyobb eszközt használ, nem lesz problémája a tartalom böngészésével.

Olvashatósági szempontból a jobb oldalsávos elrendezést találom megfelelőnek. Az emberi szem genetikai okokból F alakban pásztázza a kijelzőt, így az oldal megnyitásakor a bal oldalán fut végig először, majd nézi a jobb oldala felé az bekezdéseket. Ezért fontos, hogy minden lényeges infó az oldal, illetve az első két bekezdés bal szélén helyezkedjen el.

Határozottan meg akartam tartani a distraction-free dizájnt, ezért továbrra sem erőltettem a fejlécet, és a háttérképet. Nagy fejléckép használata esetén minden alkalommal lejjebb kell görgetni az oldalt, ha két bekezdésnél hosszabbak a bejegyzések, így viszont kényelmesen el lehet olvasni 3-4 bekezdésnyi szöveget, görgetés nélkül. Persze, jól néz ki, ha valami hiperfantasztikus fejléce van az embernek, én viszont akkor sem gondolnék többre magamnak egy flat, egyszínű fejlécnél, ha ütnének.

A distraction-free dizájnhoz hozzá tartozik, hogy a kevésbé fontos, mégis említésre méltó infók a láblécbe kerültek, az oldalsávra csak linkek, a keresés, a kategóriák, és a hónapok szerinti archívum került. Az archívumot és a kategóriákat tervezem áttenni egy dedikált oldalra, mert pár hónap múlva már elég hosszú lista kerekedik az oldalsávon, így kezd zavaróvá válni. Egyelőre marad, pár hónap, és bejegyzés múlva több értelmét látom, mint most.

Kommentálni nem lehet, mert nincs sok kedvem néhány értelmes hozzászóló mellett köcsög trollokkal küzdeni, így a layout felépítésénél ilyesmire nem is kellett gondolnom. Nem úgy, mint a színekre, és a tipográfiára, amiről a sorozat következő részében fogok írni.

Gyors vacsi és süti

2013.10.31. | kategória: blog főzőcske

Miután hazaértem 4 után, összerakodtam a házban, és kitakarítottam a konyhát. Kinyitottam a hűtőt, megláttam a rohadt káposztát, a fonnyadt paradicsomot, a polchoz ragadt lekváros üveget, ezért kipakoltam mindent, lemostam a polcokat, és végül kiszórtam a lejárt cuccokat is. Megéleztem a konyhakésemet, amelyiket az asszony utál, mert szerinte nem lehet velük normálisan vágni. Végülis csak egy szar germánacél séfkés…

Ekkor ért haza a Kiscsalád többi tagja. Épp bevásároltak, úgyhogy pont jó, hogy szelektáltam a hűtőszekrényt, így befért minden. Mivel éhesek és álmosak voltak, bedobtam pár krumplit a sütőbe, kevertem körözöttet, szeltem hagymát, kolbászt, mangalicasonkát, paradicsomot. A vacsora tálalásra kész volt 10 perc alatt, de még maradt 45-50 perc, amíg a krumplik megsülnek.

Találtam a szekrényben 4-5 barnuló almát, amivel valamit kezdeni akartam. Ezeket megpucoltam, felszeleteltem, leraktam egy olajjal kikent, és zsemlemorzsával megszórt pitesütő formába. Kikevertem hozzá egy alap sütitésztát (3 tojás, 1 bögre liszt, 1 bögre cukor, fél bögre olaj, 1 dl tej, fél csomag sütőpor, csipet fahéj, nagyon pici só), és ráöntöttem az almaszeletekre. A krumplikat 20 percnél átforgattam, egyúttal beraktam a sütő felső szintjére az almás sütit. 180 fok, légkeveréses fokozat, 20-25 perc kell a sütinek, ezalatt pont elkészülnek a krumplik is.

Gyorsan elmosogattam az összemocskolt edényeket, megvacsoráztunk, fürödtünk, játszottunk, aztán a gyerekeknek itt véget ért a nap. Elmentek aludni, az asszony is elég fáradt volt, el is aludt velük, én meg jól kint maradtam fejhallgatóval filmet nézni.

Ez volt a mai estém. Köszönöm, hogy elmondhattam.

Bloghegesztés 1. rész – Markdown zsákutca

2013.10.30. | kategória: blog webdev

Kb. két hónappal ezelőtt megint rájöttem, hogy azért nem szeretek blogolni, mert egyrészt nem tetszik a saját blogom, másrészt utálom a WordPresst. Elkezdtem hát kutatni új lehetőségek után, és baromi hamar felfedeztem a Markdown alapú blogolást, mint lehetséges alternatívát. Néhány álmatlan éjszaka után rá is találtam a dizájnban és működésben is szimpatikus dropplets-re. Marha jól néz ki. Azonnal tudtam, hogy ez kell nekem, de rögtön a telepítés után sorra jöttek elő a problémák. Nem lehet a twitter profilképet becsatolni, nem jelennek meg a 3rd party témák a menüben, össze-vissza rendezi a posztokat, ékezetek helyett hülye karaktereket jelenít meg az RSS csatornában, ésatöbbi, ésatöbbi.

GitHub-on nagyon szerettek, mert mindjárt az első két nap alatt 4-5 témát indítottam. Minden kérdésem betalált, mert eddig nem feszegetett problémákat is sikerült feltárnom. A fejlesztő srác is felvette velem a kapcsolatot emailen, mert pár kérdésemre másnap este én magam adtam választ. Addig bogarásztam, amíg rájöttem, mi lett elkúrva. Sikerült olyan javaslatokat is tennem, amik alapján átalakítják a motor egyes funkcióit, és a következő verzió talán már aszerint jön ki. Összességében élveztem azt a pár hetet, amíg ezzel foglalkoztam.

A lényeg viszont annyi, hogy mivel a dropplets felület nem alkalmas a Markdown fájlok szerkesztésére, csak a feltöltésére, iPaden meg lettem lőve. Akkor utaztam épp Brüsszelbe a Label Expo-ra, ahol szerettem volna esténként összefoglalni néhány rövid posztban az érdekességeket. Csakhogy nem volt iPadre megfelelő app, amivel nem csak megírni, de feltölteni is lehetne a Markdown fájlokat. Olyan szépséghibája is volt a dolognak, hogy csak hátulról, FTP-n keresztül, közvetlenül a dropplets könyvtárába lehetett feltölteni az md fájlokat, mivel böngészőből csak a fotók érhetők el feltöltésre. Egyetlen kipróbálható appot találtam erre, egy FTP managert, ami képes volt szöveges fájlokat md kiterjesztéssel is elmenteni, de amikor kiértem, kiderült, hogy Belgiumból az itthoni szerveremre nem enged fel… Na bumm.

Ennyit a kiállítás “közvetítéséről”, a Markdownról, és a droppletsről. Hazajöttem, legyaktam a szerverről, és visszaállítottam a WordPress motort témástól, mindenestől.

Ekkor döntöttem el, hogy áthegesztem a blog megjelenését az ízlésemnek megfelelően.

Folyt. köv.

Szakember vs menedzser

2013.05.16. | kategória: blog

Történt még tavaly egy eset, amikor egy társas vállalkozás részére készítettem arculatot. Két tulaj, egyik szakember, másik menedzser. Szakember fogja a pénzt, menedzser marketingre szánja a bevétel egy részét. Érkezik hozzám egy rakás logó, amit azok tervezője úgy gondolt, hogy megfelelő lehet, és felmarkolt érte egy kisebb összeget, nagyjából a hétvégi sörözésre volt elég neki, plusz egy sajtos-tejfölös lángosra a buli után.

A logók tehát megérkeztek hozzám, hogy kellene belőlük választani (!), szerintem melyik megfelelő, és az alapján megtervezni a továbbiakat (dekoráció, hirdetés, stb). Gyanús volt a logók formája, kíváncsiságból rágugliztam a vállalkozás tevékenységéhez kötődő szóra. A képtalálatokra kattintva sejtésem beigazolódott, mindjárt az első lapon a 6-ból 4 logó ott virított, természetesen más cégnévvel. Lejjebb görgetve megtaláltam a többi logót is, így szépen visszaküldtem a tulajnak, hogy kezdjen vele amihez akar, én nem dolgozok velük tovább. Még a végén hozzám kötik.

Totális megdöbbenés után menedzser átvette a szerepet, “ugye megmondtam, hogy a Petivel dolgozzunk már az elején”. Készítettem néhány skiccet, majd elkészült a végleges logó, amelyből dekoráció, hirdetés, egyéb apróságok készültek. A munka elvégezve, anyagiak rendben lerendezve, de szakember szerint drága volt a szolgáltatás, így vissza az eredeti kerékvágásba, “majd máshova visszük a nyomdai dolgokat”. Most néztem az egyik hirdetésüket: az általam készített, facebook profilképnek szánt, 96 dpi-s, a háttérben egy fotóval “gazdagított” logó virít körbevágva a hirdetés tetején. Még annyi sem volt, hogy “légyszi a vektorosat küldd már át”…

Húsmentes nap

2013.05.14. | kategória: blog főzőcske

Ma nem ettem húst. Teljesen akaratlanul. Reggelire tegnapról maradt lángost ettem tejföllel és sajttal, ebédre sárgaborsó főzeléket magában, délután lekváros kenyérre kívántam. Most este már nem rontom el ezt a szériát valami lucskos csülökkel. Viszont érzem, hogy nem laktam túl jól a nap folyamán, ezért betolok valami vega szendvicset. Kis paradicsom, kis kukorica, salátalevél, majonéz…

Óóó, Afrika

2013.05.14. | kategória: blog mac

Visszatértem Chrome-ról Safarira, miután frissítettem Mountain Lionra az OS X-et. A címsorba integrált keresés, és a gyorsaság miatt kezdtem el kb 2 éve Chrome-ot használni, előtte pedig inkább a Firefox volt a nyerő, még a Windowsos berögződés miatt. Az új Safari viszont sokkal nagyobb élményt nyújt, mint az előző, így visszavette a vezetést a Google böngészőjétől. A gesztusok, és az oldalak simítása nagyon adja. Gyors is, szép is. Egy dolog nem tetszik egyelőre, hogy a reload gomb a címsor jobb szélén van a Chromehoz képest. Most mindent meg akarok osztani frissítés helyett. Tudom, cmd+R, de néha nem áll rá a kezem, egyszerűbb egerezni.

Piadömping

2013.01.20. | kategória: blog

Aputól, apóstól is kaptam saját főzésű pálinkát, illetve karácsonyra is szinte csak azt kaptam mindenkitől, leszámítva egy lime-os Finlandiát, egy-két Unicumot és Bacardit. Tavaly is szépen gyűltek a pálinkák a szekrény tetején, de most legalább 1,5 liter megmaradt még az előző évről is, amikkel valamit kezdenem kellett. Alapvetően nem szeretem a mézes pálinkát, de az asszony igen, ezért csináltam egy 0.5 literes üveg mézes szilvapálinkát, amibe pluszban aszalt szilvát szeltem. Ennyit az asszonyról, a többit magamnak és férfiismerőseimnek készítettem. :) Lett aszalt fügére ágyazott vegyes pálinka, aszalt szilvaágyas szilvapálinka, gesztenyére ágyazott mézes vegyespálinka 1/8-ad arányban mézzel (szemben a női 1/3-addal). Kaptam bolti ágyas sárgabarackpálinkát, sima barackpálinkát, maradt tavalyról meggyes ágyas pálinka, sima szilva, és sima vegyes pálinka.

Szóval brutál a felhozatal, szépen sorakoznak a konyhaszekrény tetején. Nem tudjuk olyan gyorsan fogyasztani, ahogy kapom, így nagy az esélye, hogy még tovább bővül a sor. Ha végre jó lesz az idő, és megépül a kemence a kertben, tartunk néhány “szétcsapós” bulit, úgy érzem… :) No meg megyünk a horvátokhoz nyáron, onnan általában hazakerül néhány üveg szőlőpálinka is (rakija – NEM törköly, hanem valóban szőlőből készül).

Bookmark cleanup

2013.01.18. | kategória: blog kaizen

A Safariban kb 50 különböző blog könyvjelzőjét tartogattam ráérősebb napjaimra. A hóhelyzet miatt ma volt egy-két ilyen felesleges dolgokra szánt órám, ezért gyorsan átfutottam őket, melyiken találok valami érdekeset. Elkezdtem szép sorban végigjárni, javarészt nemzetközi “nagy” kreatív ügynökségek blogjait. Jóval több, mint a felén azt látom, hogy tavaly szeptember óta, tavaly május óta, vagy épp több, mint egy éve nem írt egy bejegyzést sem. Rájuk is jellemző, nem csak rám, hogy nagy lendülettel nekiállnak valaminek, amit kis idő múlva érdeklődés hiányában megunnak. Ilyenkor kicsit megnyugszom, hogy a nálam jóval nagyobb nevek mögött is lusta emberek csücsülnek :D

Így fajult el inspirálódás, és olvasgatás helyett nagytakarítássá a könyvjelzőim böngészése. Most kb. 10-15 bookmark csücsül az “Érdekes olvasnivalók” menüpont alatt, ezek legalább napi, vagy heti szinten tolnak új kontentet.